Főzdenapló 2025.01.29. – Azt hiszitek, nehéz?
Azt hinnétek, hogy nehéz időszaka van most a kisvállalkozásoknak.
Azt hinnétek, hogy nehéz időszaka van most a kisvállalkozásoknak.
A kisvállalkozás nem azt jelenti, hogy kicsik az izmaid még, vagy hogy csak a megyei ötödosztályban játszotok a csapatoddal. Nem azt jelenti, hogy van valami, ami _még_ nem nagy. Ha már analógiát szeretnél, akkor mondjuk ottvan a helyzet a művészfilmekkel és Hollywooddal. Nem feltétlenül azért csinál valaki művészfilmet, mert még nem kérték fel a következő avengers rész megrendezésére, és addig meg nem akar unatkozni.
Mert egyébként beszéltünk anno sokat arról, hogy mennyibe kerül a sör, és hogy miért kerül ennyibe nektek a kocsmában, meg a webshopon meg bárhol. Hogy mi az ára annak, ha valaki igyekszik megválogatni a söreit. De mi az, amit mi fizetünk mindezért? Mi az ára annak, hogy valakinek sörfőzdéje legyen? Vagy ha tágítani szeretnénk a kört: mi az ára annak a szerencsés és extravagáns életnek, ami egy hazai kisvállalkozónak megadathat?
Buzás Bori és a Pénzcentrum ezúttal is megkereste a sörfőzdéket, hogy összefoglalják az év végi tendenciákat, illetve, hogy megpróbálják a 2023-as folyamatokat prognosztizálni. A részletes cikkhez jó szokásunkhoz híven* hosszabb válaszokat írtunk, ami nyilván az olvashatóságot rontotta volna, de akit érdekel a szerkesztett anyagon túl mindaz, amit össze tudtunk tenni, azoknak itt hagyjuk a teljes verziónkat.
És ez, kedves olvasó, egy iszonyatos ördögi kör, amit pár tudományos konferencia a jéghegyekről, vagy egy előadás korunk jeles filozófusától nem fog megoldani. Katarzis kell. Krízis kell.
Vajon ez az a pont, amikor hátradőlhetünk?
Ide beszúrnám már így utólag azt, hogy mivel minden alapanyag terén legalább 20%-os a drágulás (van, ahol 2000%), és az infláció miatt a béreket is korrigálnia kell mindenkinek idővel, egy általános drágulásra lehet számítani. Sajnos ez van.
Vékony jég ez, kedves olvasó. Mert egy idő után ha nem teszel semmit, akkor nem leszel senki és bár kitapaszthatod a homlokodra a cédulát, hogy "engem nem utál senki", ezt végül ugyanúgy senki nem fogja elolvasni. Mert hogy nem is érdekelsz senkit. Ezáltal mondhatjuk, hogy minden PR (ami a közönséggel való kapcsolat "művészete") bármilyen brand életében egy ilyen kis mini politizálás, ahol minél nagyobb valaki annál jobban oda kell figyelnie arra, hogy mit mond és mit csinál.
A befelé fordulás pillanatai - jellemezhetnénk a mostani időszakot egyféleképpen. Momentum, amikor erőt gyűjtünk vagy éppen használunk fel. Általánosságban elmondható az, hogy mi emberek motiváltabbak vagyunk a változásra egy nehezebb…
"So close, no matter how far" A semmiből keveredett bele gyerekkorom egyik kedvenc klasszikusának első sora az életembe egy pillanatra, és egy sor gondolatot indított el azon az úton, aminek…