Csütörtökön hosszabb szünet után ismét új sört mutatunk be. Vagy hát relatíve hosszabb szünet után: három hét nálunk elég soknak számít. Ilyenkor három hétig kevésbé izgalmas a főzde sörkészítés szempontból. A sör egy kollaboráció lesz a Hara’Punk sörfőző srácokkal és egy sóskaramellás imperial brown ale a stílusa. Nem egy szokványos dolog, de pont a megfelelő pillanat arra, hogy egy picit elmorfondírozzunk pár dolgon. Ha már mostanában sokan morfondíroznak ilyeneken úgyis.
Kollaborációk
Mi is az a ‘kollab’, és mi értelme van? Ilyenkor általában több sörfőző brigád hoz létre közösen egy új sört, és együtt adják ki. Ennek több célja is lehet: területszerzés, tudás megosztása, marketing. A legtöbbször mégis leginkább egy vendégeskedéshez hasonló szórakozás különösebb ördögi terv nélkül. Szeretjük a srácokat. Valószínűleg ők is minket. Van közülünk, akit ők tanítottak sört főzni. Csinálunk egy sört közösen a közös munka és a régi emlékek tiszteletére. Nyilván mindig jó egy új impulzus és egy új nézőpont, akár külső, akár belső design esetében is. De leginkább a szórakozásért csináljuk. Ez az, ahogy a piac egy része nem is csak ezekhez a pillanatokhoz, hanem az egészhez hozzááll. Csak jól akarnak szórakozni.
Extrém sörök főzése
Az extrém sörök, alfák, kollabok, miegyebek szintén több céllal jöhetnek létre: területszerzés, marketing, bla bla stb. A legtöbbször mégis leginkább arról szól, hogy azok az emberek, akik sört készítenek, kiélhessék a kreativitásukat. Ha erre nem lenne lehetőség, akkor ezek az emberek megcsömörlenének a monotonitásban. Főleg a legfiatalabb diplomás generáció. Nekik folyamatos impulzusokra van szükségük. Mindig valami új, mindig valami más. Az értékesítés és egy átlagos sörfőzde működése alapból nem annyira függ ezektől a söröktől. “Pénzügyileg” nem oszt, nem szoroz, azt is lehetne mondani. Maroknyi ember szórakoztat egy másik maroknyi embert, túlozhatnék még egy picit, hiszen a kreatív sörfőzők, – akik túlságosan benne vannak a folyamatban ahhoz, hogy ne legyen szükségük új ingerekre és új dolgokra – szórakoztatják azokat a kiművelt és tapasztalt fogyasztókat, akik szintén túlságosan benne vannak a dologban ahhoz, hogy ne legyen szükségük új ingerekre és új dolgokra. Ez így működik mindenhol. A zenében például betévedünk valahova, ahol pár fura – zeneileg valószínűleg nagyon tapasztalt – ember hallgat egy pici helyen egy – szintén valószínűleg nagyon tapasztalt – másik embert, aki rendkívül fura és érthetetlen dolgokat zenél. Ők látszólag egytől egyig élvezik a dolgot.
“Mi az isten ez?” – mondhatnánk idegesen ebben a helyzetben. “Mit érdekel az téged?” – válaszolhatnák rá – “Csukd be magad után az ajtót, amikor kimész kérlek.”
Premierek
Egy ilyen új sör általában egy ponton megérik arra, hogy piacra kerüljön, és mindenkinek szíve joga, hogy ez milyen formában történik. A sör egy közepesen sikeres sörfőzde esetében is el fog fogyni bármi is történik. Van, aki csak bejelenti (vagy be sem jelenti), van, aki globálisan egy napon debütáltatja és van aki egy mindenki számára meglátogatható esemény keretein belül kóstolja meg először egy kijelölt helyen. Ezek már nem akkora események, mint amikor mondjuk a Dreher 50 évente kihoz egy sört, és az univerzum elnöke tart köszöntőbeszédet a Duna jegén. Nem. Ezek pici események, ahol egy maroknyi ember találkozik a sörfőzőkkel, és beszélgetnek egy kicsit az új sörről. Sokat dolgozunk, sokunknak családja is van, nem tudunk mindig elmászkálni. Ez a mi eseményünk, egymással találkozunk, és akinek van kedve, az csatlakozik hozzánk. Nem nyüzsgős. Nem kötött. Nem mindenkinek.
Annak, aki szereti
És ezzel az utolsó mondattal végérvényesen le is zárnám a témát a magam és a sörfőzde részéről.
